DADOG A GYERMEK!
Néhány tünet
Zavar a beszéd normális folyamatosságában és tempójában, amely hosszabb ideje fennáll és nem felel meg a gyermek életkorának. Gyakran jellemző hang-és szótagismétlés, hangok kiejtésének meghosszabbítása (nnnnnem), szavak megtörése (szünet a szó kiejtése közben), leblokkolás, egyszótagú szavak ismétlése (ő-ő-ő), szavak helyettesítése, amennyiben nehéz kiejteni az adott szót. A szavakat fokozott fizikai erőfeszítéssel (görcsösen) ejti ki a gyermek.
Okai
A dadogás pontos oka a mai napig nem tisztázott. Két nagy csoportját különböztetik meg, az organikus (idegrendszer sérülése következtében kialakuló) és a pszichés eredetű dadogást. Az organikus okok közé sorolhatóak a születési, születés utáni sérülések, betegségek. A pszichés eredetű dadogás többek között családi működésre vezethető vissza, amely előhívja a gyermekben lejátszódó konfliktusokat, amelynek megoldásában a szakember nyújthat segítséget.
Dadogásra való hajlam
Különböző felmérések szerint háromszor gyakoribb a dadogás az első felmenő nemzedékben, a szülők és testvéreik között. A dadogó pácienseknek több dadogó rokonuk van. Egyes szakemberek azt tartják, hogy a dadogásra való hajlam öröklődhet, de önmagában nem eredményez dadogást, ugyanis az a gyermek, akinek a családjában gyakrabban fordul elő beszédeltérés, de nyugodt, optimális családi környezetben nevelkedik, nem válik dadogóvá. Annál a gyermeknél, aki sok lelki traumán megy keresztül, kialakulhat dadogás.
Kezelése
A dadogás komplex, sok tényezőt érintő probléma, ezért orvos, pszichológus és logopédus bevonására is szükség lehet, hogy a tünetek javuljanak. A neurológus a lehetséges idegrendszeri eltérésekre világíthat rá, a logopédus a beszédlégzés, a hangképzés indításában, a görcsösség elengedésében segít, a pszichológus a lelki okok feltárásában, feloldásban támogatja a gyermeket.
Javaslatok a szülőknek, nevelőknek
A gyermeket hallgassuk végig türelemmel, megértéssel, ne szakítsuk félbe. Ne ismételgessük a megakadásait, ne bíráljuk a beszédmódját! Adjunk neki elég időt. Ne szóljunk rá, hogy gondolja át először, hogy mit akar mondani! Nevelőként ne kényszerítsük, hogy az osztály előtt beszéljen, ha nem akar. Ne gyakoroltassuk velük a hibás hangok, vagy szavak helyes kiejtését.
Felnőttkorban
A dadogás gyermekkorban önmagától is elmúlhat. A becslések szerint, mire elérik a felnőttkort, a spontán gyógyuló esetek aránya 36-79%.
Konklúzió
Érdemes mindenképpen szakemberhez fordulni, ugyanis a gyermeknek nehézséget okoz a dadogás a mindennapokban, a társas kapcsolatokban szorongás alakulhat ki, amelyhez félelem, szégyenérzet és önértékelési zavar társulhat.
Felhasznált szakirodalom:
American Psychiatric Association (2013). Referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Budapest. Oriold és Társai Kiadó.
E., Richter, W., Brügge & K., Mohs (1997). Dadog a gyerek?. Budapest. Akkord Kiadó.
Lajos, P. (2003). Dadogásról – mindenkinek. Budapest. Pont kiadó.